Összefoglaló
A tagadás árnyalatai
A babák előtt álló egyik legnagyobb kihívás az anyanyelvük elsajátítása során, hogy számos elvont szót vagy kifejezést is meg kell tanulniuk, amiknek a megfelelői nem észlelhetők, csak fogalmi szinten megragadhatók. Ezek között is különleges helyet foglalnak el a hiányhoz és a tagadáshoz kapcsolódó szavaink, mint a semmi, nulla, nincsen vagy a nem, hiszen épp azoknak a tárgyaknak, állapotoknak, eseményeknek a hiányában használjuk őket, amikre vonatkoznak. Ennek ellenére a babák már egészen korán képesek megfejteni a jelentésüket: a CEU Babakutató Labor kutatói, Szabó Eszter és Kovács Ágnes most kimutatták, hogy már másfél éves korukra eljutnak a tagadó kifejezések megértéséig.

A kisgyerekeknek komoly feladat megtanulni, hogy a tagadás különböző kifejezési formái, például “nincs több süti”, “ez nem az én nyuszim” vagy “szellemek nem léteznek”, milyen elvont fogalmaknak felelnek meg. Egyes elméletek szerint a tagadást kezdetben szűkebben értelmezik a kicsik (például elutasításként vagy úgy, hogy valami nem létezik), és csak később kezdik el a teljes jelentéstartományát átlátni, vagyis hogy konkrét viszonyokat is tagadhatunk egy létező dolog kapcsán (pl. nincs itt, nem a miénk, ne autóval menjünk). Egy másik megközelítés szerint a tagadás fogalma már csecsemőkorban teljes és érett, de abban már van különbség, hogy a különböző tagadó kifejezéseket milyen gyorsan és könnyen fejtik meg a gyerekek. Szabó Eszter és Kovács Ágnes fejlődéskutatók azt szerették volna kideríteni, hogy valóban korábban dolgozzák-e fel a babák a nemlétezést kifejező szavakat (amilyen a magyarban a nincsen), mint a tagadás konkrét viszonyokra vonatkozó formáit (például a nem itt van kifejezést).

A kutatásban részt vevő 15 és 18 hónapos gyerekek azt a feladatot kapták, hogy találjanak meg egy Bobó nevű játékfigurát, ami el volt rejtve két pohár egyikébe. Ehhez segítséget is kaptak egy felnőttől, aki a kutatás különböző verzióiban más-más módon árulta el nekik, hogy az egyik lehetséges helyen hiába kereste Bobót: a kicsik egy részének azt mondta az egyik pohárba nézve, hogy nincsen, másoknak azt, hogy nem itt van, megint másoknak pedig csak megmutatta, hogy az egyik pohár üres. Ezután a gyerekek választhattak a poharak közül, hogy szerintük melyikben lehet Bobó.  

A 18 hónapos gyerekeknek a “Nincsen” és “Nem itt van” kifejezés is segített, hogy első próbálkozásra megtalálják Bobót a másik pohárban. A 15 hónaposok viszont csak a feladat nem nyelvi változatában jártak sikerrel: ha látták, hogy az egyik pohár üres, levonták a következtetést, hogy ott nem érdemes próbálkozniuk, de ha szóban kapták ugyanezt az információt, akkor a tagadó kifejezéstől függetlenül egyforma valószínűséggel kerestek mindkét rejtekhelyen. A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy a babák megközelítőleg egyszerre sajátítják el a tagadás különböző formáinak megértését, ami azt valószínűsíti, hogy ezek közös fogalmi alapon nyugszanak.  

Eredeti tanulmány: Szabó, E., & Kovács, Á.-M. (2025). Do early meanings of negation map onto a fully-fledged negation concept in infancy? Cognition, 254, 105929. https://doi.org/10.1016/j.cognition.2024.105929

További összefoglalók