Kovács Ágnes (CEU), Ladányi Enikő (Vanderbilt University) és Gervain Judit (CNRS) közös kutatásukban 15 hónapos magyar babáknak játszottak le egyszerű mondatokat, amelyekben egy számukra új (ál)szó (pl. púr) szerepelt mindig toldalékolt alakban (pl. púrban). A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy a babák felismerik-e ezután a szótövet önmagában is, annak ellenére, hogy ebben a formában sohasem hallották. Ehhez a babákat két hangszórótól egyforma távolságra ültették. Az egyik hangszóróból a púr szót hallhatták a babák, a másikból pedig egy újabb ismeretlen szót (pl. gál) egymást követő rövid szakaszokban. A kutatók azt mérték, hogy melyik hangszóró felé mennyi ideig néznek a 15 hónaposok. A babák több figyelmet szenteltek annak a hangszórónak, amiből az újabb szót (a gált) hallották. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy megjegyezték a púr szót és így érdekesebb volt számukra a nagyobb újdonságot jelentő másik szó.
Vajon ez azt jelenti, hogy a babák képesek voltak leválasztani a -ban toldalékot a púrban alakról, és megjegyezték a púrt mint önálló szót, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a már néhányszor hallott szótag ismerősebben hangzott nekik? Hogy ezt tisztázzák, a kutatók azt is megnézték, hasonlóan reagálnak-e a babák, ha egy olyan összetételben találkoznak a púr hangsorral, amiből nem tudnak ismerős toldalékot leválasztani – pl. ha a bevezető mondatokban a púrdag szó szerepel, így nem állapítható meg, hogy a púr önálló szó-e, vagy csak a –dag szótaggal együtt létezik. Ha a babák a púrdag szót hallották mondatba foglalva a kutatás elején, utána ugyanannyira figyeltek a púr és a gál szavakra. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy nem pusztán a púr hangsor ismerőssége volt a döntő a feldolgozás során, hanem az is számított, hogy ezt önálló szóként értelmezték-e a babák.
Ez volt az első úttörő kutatás, amely kimutatta, hogy a magyarhoz hasonló, a szóhoz illeszthető toldalékokban gazdag nyelveket tanuló babáknál megjelenik a szóelemzés képessége, vagyis a 15 hónaposok felismerik egy szóalak különböző részeit és azonosítani tudják a szótövet akkor is, ha önmagában korábban nem találkoztak vele. Ez olyan összetett és magas szintű feldolgozási folyamatokról árulkodik, amiket talán nem is feltételeznénk a babákról olyan korban, amikor jellemzően csak az első szavaikat tanulták meg kimondani.
Eredeti tanulmány: Ladányi, E, Kovács, ÁM, Gervain, J. How 15-month-old infants process morphologically complex forms in an agglutinative language? Infancy. 2020; 25: 190– 204. https://doi.org/10.1111/infa.12324