A másokkal való kommunikációban jellemzően hatékonyságra törekszünk: általában épp annyi információt adunk át, amennyire a partnerünknek szüksége van. Ha egy barátunkkal egyeztetünk, elég lehet annyiban megegyezni vele, hogy hatkor találkozunk a Deák téren, de ha kanapét szállíttatunk ki, akkor azt is pontosítanunk kell, hogy melyik városról beszélünk, milyen irányítószámra jöjjön a teherautó és reggel vagy este hatkor várjuk a csomagot. Első lépésben tehát mindig a másik háttértudását kell felmérnünk. Tauzin Tibor, Gergely György és Josep Call kutatók azt vizsgálták, hogy a babák is a kommunikációs partnerük tudásához igazítják-e, hogy mennyire precízen fejezik ki magukat - akár már azelőtt, hogy megtanulnának beszélni.

A babák előtt álló egyik legnagyobb kihívás az anyanyelvük elsajátítása során, hogy számos elvont szót vagy kifejezést is meg kell tanulniuk, amiknek a megfelelői nem észlelhetők, csak fogalmi szinten megragadhatók. Ezek között is különleges helyet foglalnak el a hiányhoz és a tagadáshoz kapcsolódó szavaink, mint a semmi, nulla, nincsen vagy a nem, hiszen épp azoknak a tárgyaknak, állapotoknak, eseményeknek a hiányában használjuk őket, amikre vonatkoznak. Ennek ellenére a babák már egészen korán képesek megfejteni a jelentésüket: a CEU Babakutató Labor kutatói, Szabó Eszter és Kovács Ágnes most kimutatták, hogy már másfél éves korukra eljutnak a tagadó kifejezések megértéséig.

Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a Holdra és képessé tett minket arra, hogy halálos betegségeket gyógyítsunk. De honnan ered ez a páratlan alkotóképesség? Lehetséges, hogy a gyökerei már életünk kezdetén megvannak bennünk? A legújabb tudományos eredmények szerint igen: a CEU kutatói kimutatták, hogy a babák előbb képesek fogalmakat kombinálni egymással, mint hogy megtanulnának beszélni. Az úttörő felfedezés a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában jelent meg.

A hétköznapi életünk természetes része a bizonytalanság: a jelenben hiányos információk alapján próbálunk tájékozódni, a jövőt pedig nem tudjuk megjósolni. Hogy ezt a bizonytalanságot kezelni tudjuk, különböző lehetőségeket képzelünk el, ezeket összehasonlítjuk és ezek alapján döntéseket is hozunk. De milyen életkorban jelenik meg az a képesség, hogy egyszerre több lehetőséget el tudjunk képzelni?

Hogyan lehetséges, hogy emberként képesek vagyunk a nyelvhasználatra, ami az egész állatvilágban – még az egyébként kommunikációra képes fajok között is - egyedülálló? A magyarázó elméletek többsége veleszületett különbségeket feltételez az emberi és az állati elme között, például hogy az emberek úgy jönnek a világra, hogy érzékenyek az összetett nyelvi szabályrendszerekre vagy az elvont szimbólum-jelentés kapcsolatokra. Forgács Bálint, Tauzin Tibor, Gergely György és Gervain Judit új kutatási eredményei azt sugallják, hogy egy további tényező is hozzájárulhat ehhez: a velünk született érzékenység a mások közötti információcserére (ami a kommunikáció legfontosabb funkciója).

Hogyan értelmezik a babák azt, amit egy képernyőn látnak? Vajon el tudják különíteni a virtuális térben megjelenő tárgyakat, szereplőket és eseményeket a közvetlen környezetüktől, vagy azt gondolják, hogy például ugyanúgy kipróbálhatják a TV-ben látott kisautót, mint ami ott van mellettük a szőnyegen? Barbu Revencu és Csibra Gergely kutatóink frissen publikált eredményei szerint 19 hónapos korban a kicsik már elkülönítik a fizikai és a virtuális világot.

"Nézd csak, egy kutya! Megsimogatjuk a kutyát? Nézd, milyen nagy füle van a kutyusnak!" Ahhoz, hogy megértsük, mindhárom mondatban ugyanarról az állatról van szó, rá kell ismernünk a kutya szóra még akkor is, amikor toldalékok kapcsolódnak hozzá, sőt akár módosítják is a szótő eredeti formáját. Ez egyszerű feladat nekünk, de mit kezdenek ilyen feladványokkal a még épp csak beszélni kezdő babák? 

Az utánzás a társas tanulás egyik alapvető formája, aminek segítségével gyorsan és eredményesen tudunk egymásnak tudást, készségeket átadni. De honnan tudjuk, hogy amit látunk, követendő vagy kerülendő példa?

Az emberi következtetési képesség lehetővé teszi, hogy közvetlen megfigyelés vagy bizonyíték nélkül is új információkhoz jussunk. Nicolò Cesana-Arlotti, Kovács Ágnes és Téglás Ernő kutatássorozatának eredményei azt sugallják, hogy már a 14 hónapos babák is képesek logikai úton tudást szerezni.